Leírás
A látványtár történeti gyűjteményrésze négy téma bemutatását tűzi ki célul. Az első teremben a technikai fejlődés és életmódváltozás jellegzetes tárgyai kaptak helyet, jellemezve azt az átalakulást, amit a tudomány és a technika robbanásszerű fejlődése okozott a 19. század végétől. A telefon megjelenése forradalmasította a kommunikációt, a tömegközlekedés kialakulásával a távolságok lerövidültek, a villanyvilágítás az utcák, a lakások elengedhetetlen tartozékává vált. Megjelent a fonográf, majd a mozgófilm, később a rádió, az új típusú információáramlás és a szórakozás eszközei.

A magyarországi kísérleti rádióadások 1923-ban kezdődtek, a rendszeres adások 1925-ben. Az egy központból sokfelé sugározható műsor ötletét már 1893-ban, Puskás Tivadar váltotta valóra a Telefonhírmondójával.

A műszaki fejlődés a két világháború között, tömegek számára tette elérhetővé a korábbi, kevesek által használt találmányokat. Megjelentek a kényelmes, könnyen kezelhető tekercsfilmes fényképezőgépek, melyekkel színes felvételek is készülhettek. Az áramot nemcsak világításra, ipari meghajtásra, hanem háztartási gépek, mosógép, porszívó, elektromos konyhai eszközök, lemezjátszó, magnó működtetésére használták fel. A műanyag alkalmazása is általánossá vált. Ez az időszak a vezeték nélküli hírközlés fejlődésének, a radar, a számítógépek térhódításának, a televízió megszületésének időszaka volt. A második világháború után először az ipari országokban, majd lassan Közép-Kelet Európában is mélyreható változások történtek, új életstílus, fogyasztói társadalom alakult ki.

Itthon, a televízió bevezetése utáni öt év alatt, félmillió készüléket adtak el. A rádió ugyanezt a fejlődést 15 év alatt érte el.

Az elektronika fejlődésével kialakult a modern tömegkommunikáció - televízió, számítógép-rendszerek, CD-ROM, DVD, internet, adatbankok, telefon-hálózatok.  A mindennapok megkönnyítésére megkezdődött a teljesítmény-központú háztartási gépek, irodai eszközök, órák, berendezések tömeggyártása.

A második terem az egészségügy és a személyes higiénia témáját dolgozza fel. Itt kapott helyet dr. Görgényi Ede körorvos (1925-2008) rendelőjének berendezése, ami 2005-ben került múzeumunk gyűjteményébe. Az orvosi hivatást hadifogoly tábori élményei hatására választotta. 1953-ban kapta meg diplomáját. először Komlón kezdte pályáját, majd Mágocson és Ozorán folytatta. 1972-ben érkezett Tolnára. Eleinte két, majd három körzetben is rendelt. Az általános orvosi praxis mellett kisebb műtéteket, nőgyógyászati, fogászati, gégészeti kezeléseket is végzett. Rendelője igen jól felszerelt volt olyan műszerekkel, berendezésekkel, melyeknek egy része már a háború előttről származott. Folyamatosan szerezte be az új eszközöket, még a szovjet laktanyából is. Röntgengépe, bár több évtizedet szolgált, mégis fontos és használható diagnosztikai eszköznek bizonyult. Fáradhatatlan, nagy munkabírású, kiváló orvos volt. Munkatársai és betegei is szerették.

Dr. Debiczky Antal (1911-1978) fogorvosi rendelője az 1930-as évektől az 1970-es évekig Budapesten, a Liszt Ferenc téren várta a betegeket. A berendezését és az eszközeit az 1970-es évek elején, távoli rokona, dr. Soltész Szilvia vásárolta meg, aki ezekkel a fogorvosi műszerekkel alakította ki praxisát, rendezte be első rendelőjét, s használta közel egy évtizedig, Szekszárdon. A fogorvosi szék, fúrógép, a patronos fagyasztó, az aranytömő és néhány egyéb műszer a 20. század elejéről származnak. A bútorok, modernebb eszközök a két világháború közötti időszakban készültek Magyarországon, Angliában, Németországban és Svájcban.